
A lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. A lány, aki mindig nevetett, most zokogott; aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta...

A lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. A lány, aki mindig nevetett, most zokogott; aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta...

Kár h az életben nincs szerkesztés-visszavonás vagy csak egyszerűen kivágás.. Pedig már párszor jól jött volna...

Azért mert erősnek tűnik, az nem jelenti azt, hogy nem aludt el soha sírva.

Néha el kell távolodnunk attól, amit akarunk, hogy rájöjjünk, tényleg akarjuk!

A szívem az súgta írjak neked, az eszem mélyen tiltakozott. A szívem keres, de az eszem tudja az igazságot...


az iskola folyosólyán elmész mellettem, mintha nem ismernél, mintha semmi nem lett volna köztünk..pedig ha tudnád, hogy még mai napig kellesz....

’ Ledobtam magam az ágyra. Fáradt voltam, de tudtam, hogy nem fogok tudni elaludni. Túlságosan zsongott a fejem. Úgy zsizsegtek benne a gondolatok, mint egy eltévedt, zajos méhraj.. időnként még csíptek is. Sőt, nem is méhek voltak, hanem darazsak - mert a méhek csípnek egyet, aztán meghalnak; de engem ugyanazok a gondolatok szurkáltak újra meg újra. ‘